1. valakinek v. valaminek a testén, felületén levő helyre, ill. egész testére, felületére. varrd rá a gombot; adj rájuk kabátot is; lesújt rátok. | valamire úgy helyezve, hogy rajta függjön. itt a fogas, akaszd fel rá a kabátot. | (isz-szerűen) ▸ rá, rá hajrá

2. utána, azt követőleg, és vele szoros kapcsolatban. alszik rá egyet; bólint rá.

3. ( -ra, -re ragos szóval) a megjelölt idővel később. egy évre rá.

4. neki, számára. bajt hoz rá; mos rá. | őt illetően, rá nézve. ez nem hízelgő rá.

5. valaki, valami irányában, felé. vicsorog rá.

6. azzal kapcsolatban, arra vonatkozóan. van rá példa.

7. arra a célra. nincs rá pénze.

8. ritk ráadásul, hozzá még. buta és rá még lusta is.

9. <vonzatként.> gondol, vigyáz rá; méltó rá; oka van rá.

10. <a rá- ik h., ha a cselekvés nem az egysz 3. sz-re irányul.> rátok fér a pihenés.

1. a megnevezett v. odaértett személyre, dologra. rámutat; ráüt. | <jelentéstömörítő igékben.> rásegít, ráfanyalodik.

2. az előzőnél v. a vártnál többet. ráígér.

3. valamire reagálva. rábólint. | valamit tudomásul véve, megértve. rájön, rádöbben (valamire).

4. valakire, valamire közvetlenül vonatk. módon. ráesteledik; rábizonyul.

5. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> rá-rámosolyog.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. a látás érzékszerve. ▸ bántja a szemét valami ▸ valakinek a szemébe szeme közé néz ▸ valakinek a szeme közé a szemébe vág valamit ▸ valakinek a szemébe megmond valamit ▸ még a szemét is kilopja valakinek

2. nézés, tekintet. találkozik a szemük; ▸ rajta van a szeme ▸ kerülj csak a szemem elé! | figyelem. csupa szem; rajta van a világ, az emberek szeme; ▸ szemre vesz valakit, valamit ▸ valakinek a lelki szemei előtt

3. látás, látóképesség. éles szeme van; ▸ van szeme valamihez ▸ hol volt a szeme? hova tette a szemét? ▸ olyan a szeme, mint a sasnak | látásmód, megítélés, értékelés. valakinek a szemében v. a szemével (nézve).

4. <kif-ekben érzés, érzelem, magatartás jelképeként.> valamilyen szemmel néz valakit.

5. nép <kif-ekben a szégyenérzet, szemérem jelképeként.> ▸ hogy van szeme?

6. némely gazdasági növény, kül. gabonafélék és a hüvelyesek magja. a búza szeme. | (jelzőként) ilyen növény magjából egy, ill. a számnévvel megnevezett számú darab. egy szem bab.

7. fürtös gyümölcs egy-egy bogyója. a ribizli szemei. | (jelzőként) <gyümölcsből, ehető (, gömbölyded) terményből egy, ill. vhány> darab. két szem krumpli.

8. apró (gömbölyded) tárgyak közül egy-egy darab, ill. egyforma elemi részekből álló tárgynak egy-egy eleme. felszedi a morzsát az utolsó szemig. | (jelzőként) egy szem kavics. | valamiből nagyon kis mennyiség. egy szemet sem aludt. | (jelzőként) biz <a megnevezett szám kevés voltának kiemelésére.> egy szem lánya van.

9. kötésnek, horgolásnak a fonál egyszeri hurkolásával készült eleme. | hálón: lyuk.

10. mezőg rügy.

11. nép rég cserépkályha tányér- v. bögreszerű csempéje.

12. kerekded, színes folt, rajzolat. a pávatoll szemei. ▸ majd kiég kisül a szeme ▸ kopog a szeme az éhségtől ▸ nagyobb a szeme, mint a gyomra ▸ valaki, valami szálka valakinek a szemében ▸ más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem ▸ valamivel kiszúrja a szemét valakinek ▸ szemet szúr

[ fgr ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. az estétől reggelig tartó napszak. éjszakára; éjszakától fogva. | ▸ jó éjszakát

2. irod sötétség. ▸ örökös éjszaka borult rá ▸ örökös éjszaka borult a szemére rá

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. örök. | ▸ vmely színház örökös tagja

2. sp: ▸ örökös sakk

I. fn

II. mn tört | aki öröklés útján lett valami. örökös király. | ▸ örökös tartományok